Zaangażowanie w działalność rolniczą w społeczeństwie węgierskim po akcesji do UE
DOI:
https://doi.org/10.53098/wir.2024.4.205/03Słowa kluczowe:
depezantyzacja, rolnictwo, zrównoważony rozwój, koncentracja ziemiAbstrakt
W artykule podjęto analizę związków ludności węgierskiej z rolnictwem w latach 2005–2021. Omówiono konsekwencje depezantyzacji w ostatnich dekadach, spadek małoskalowej produkcji żywności (samowystarczalności żywnościowej i rolnictwa na własne potrzeby) oraz zaangażowania w sektor rolny. Analiza opiera się na danych statystycznych oraz serii reprezentatywnych badań przeprowadzonych w latach 2005, 2015, 2018 i 2021. Wyniki badań pokazują nie tylko, jak zmniejszyła się produkcja żywności i udział ludności w rolnictwie, lecz także pozwalają zidentyfikować społeczne wzorce uczestnictwa i zaangażowania w ten sektor gospodarki. Przedstawiono ekstremalnie szybki spadek liczby ludności rolniczej, zmiany w strukturze ludności rolniczej oraz – w szerszej perspektywie – konsekwencje depezantyzacji na Węgrzech w kontekście międzynarodowym i jej wpływ na zrównoważony rozwój oraz wartości środowiskowe.
Bibliografia
Alanen I. (2001). Soviet patrimonialism and peasant resistance during the transition – The case of Estonia. In: L. Granberg, I. Kovách, H. Tovey (eds.). Europe’s Green Ring (pp. 127–147). Aldershot: Ashgate Publishing.
Alber J., Kohler U. (2008). Informal food production in the enlarged European Union. Social Indicators Research, 89(1), 113–127.
Balázs B. (2016). Food self-provisioning – the role of non-market exchanges in sustainable food supply. In: A. Meybeck, S. Redfern (eds.). Sustainable Value Chains for Sustainable Food Systems: A Workshop of the FAO/UNEP Programme on Sustainable Food Systems (pp. 73–78). Rome: FAO.
Balázs B., Pataki G., Lazányi O. (2016). Prospects for the future: Community supported agriculture in Hungary. Futures, 83, 100–111.
Barnett A., Blas E., Whiteside A. (eds.). (1996). AIDS Briefs for Sectoral Planners and Managers: Subsistence Agriculture, Commercial Agriculture. Geneva: World Health Organization.
Bazsik I., Bujdosó Z., Koncz G. (2022). A magyar gazdák helyzete a mezőgadaság 3.0 és 4.0 korában: Agrár depriváció és társadalmi innovációk. Acta Carolus Robertus, 12(2), 111–131.
Begg B., Meurs M. (2001). Rural change in Bulgarian transitions. In: L. Granberg, I. Kovách, H. Tovey (eds.). Europe’s Green Ring (pp. 107–126). Aldershot: Ashgate Publishing.
Benda G. (2003). Hosszú távú folyamatok és rövid távú ingadozások, társadalomstatisztikai vizsgálatok és lokális kutatások. Hozzászólás Kovách Imre és Valuch Tibor tanulmányához. Századvég, 8(30), 99–102.
Bródy L.S., Farkas J., Gál I., Milánkovics K., Nagy E., Sági M. (2023). Local food as resistance: Integrating women’s experiences in the Hungarian food sovereignty movement. Intersections. East European Journal of Society and Politics, 9(4), 141–158.
Bruckmeier K. (2024). The Anthropocene and its Future: The Challenges of Accelerating Social and Ecological Change. Cham: Palgrave Macmillan.
Bruckmeier K. (2016). Social-Ecological Transformation: Reconnecting Society and Nature. London: Palgrave Macmillan.
Bruckmeier K., Kopytina M.O. (2001). Post-traditional or post-modern rurality? Cases from East Germany and Russia. In: L. Granberg, I. Kovách, H. Tovey (eds.). Europe’s Green Ring (pp. 167–197). Aldershot: Ashgate Publishing.
Csoba J. (2017). A szociális földprogram társadalmi és munkaerőpiaci integrációs szerepe a vidéki Magyarországon. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/255705/e_book_csoba_foldprogram.pdf?sequence=1&isAllowed=y (access: 9th December 2024).
Csoba J. (2010). „Segély helyett munka.” A közfoglalkoztatás formái és sajátosságai. Szociológiai Szemle, 20(1), 26–50.
Csoba J., Sipos F. (2020). Gazdasági és társadalmi integrációs modellek perifériális térségekben. A szociális földprogram, a közfoglalkoztatás és a szociális szövetkezetek működésének jellemzői hátrányos helyzetű kistelepüléseken. Szociológiai Szemle, 30(1), 21–43.
Csurgó B., Kovách I., Megyesi G.B. (2016). Földhasználat, üzemtípusok, gazdálkodók. In:
K. Kovács (ed.). Földből élők: Polarizáció a magyar vidéken (pp. 34–65). Budapest: Argumentum Kiadó. http://real.mtak.hu/73022/1/104_csurgokovacsmegyesi_foldhasznalat_v1_j_1.pdf (access: 9th December 2024).
Czibere I., Kovách I., Szukalski P., Starosta P. (2021). Depopulation and public policies in rural Central Europe: The Hungarian and Polish cases. Ager. Revista de Estudios Sobre Despoblación y Desarrollo Rural / Journal of Depopulation and Rural Development Studies, 33, 57–82.
Dorondel S. (2016). Disrupted Landscapes: State, Peasants and the Politics of Land in Postsocialist Romania. Oxford: Berghahn Books.
Dorondel S., Şerban S. (2019). Dissuading the state: Food security, peasant resistance and environmental concerns in rural Bulgaria. Canadian Journal of Development Studies / Revue Canadienne d’études Du Développement, 40(4), 564–579.
Erdős A.D., Szőllősi L. (2023). A Magyarországon szántóföldi növénytermesztést végző egyéni és társas agrárvállalkozások üzemméretének, koncentrációjának és hatékonyságának megítélése. Gazdálkodás, 67(5), 410–424.
Eurostat (2022). Farms and farmland in the European Union – statistics. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Farms_and_farmland_in_the_European_Union_-_statistics (access: 9th December 2024).
Franklin A., Kovách I., Csurgó B. (2017). Governing social innovation: Exploring the role of ‘discretionary practice’ in the negotiation of shared spaces of community food growing. Sociologia Ruralis, 57(4), 439–458.
Fritzsch J., Wegener S., Buchenrieder G., Curtiss J., Gomez Y Paloma S. (2010). Economic prospects for semi-subsistence farm households in EU New Member States. EUR 24418 EN. Luxembourg: Publications Office of the European Union.
Gerő M., Kovách I., Kristóf L. (2023). Editorial: New forms of social integration fostering the authoritarian turn in Hungary. Intersections. East European Journal of Society and Politics, 9(4), 1–3.
Gerő M., Szabó A. (2023). Political integration mechanisms in Hungary (2010–2022). Intersections. East European Journal of Society and Politics, 9(4), 26–52.
Gonda N. (2019). Land grabbing and the making of an authoritarian populist regime in Hungary. The Journal of Peasant Studies, 46(3), 606–625.
Gorlach K., Drąg Z., Jastrzębiec-Witowska A., Ritter D. (eds.). (2021). Think Locally, Act Globally: Polish Farmers in the Global Era of Sustainability and Resilience. Kraków: Jagiellonian University Press.
Gorlach K., Starosta P. (2001). De-peasantisation or repeasantisation?: Changing rural social structures in Poland after World War II. In: L. Granberg, I. Kovách, H. Tovey (eds.). Europe’s Green Ring (pp. 41–65). Aldershot: Ashgate Publishing.
Granberg L. (2023). From peasants to ecosystem gardeners: Transformations in rural Europe. In: B. Csurgó, N. Mathieu, B. Megyesi (eds.). Rural Society, Power, & Social Integration: Festschrift for the Seventieth Birthday of Imre Kovách (pp. 33–46). Budapest: Centre for Social Sciences Hungarian Academy of Sciences, Debrecen University Press, LADYSS. https://real.mtak.hu/188726/1/Rural%20society.pdf (access: 9th December 2024).
Granberg L., Kovách I., Tovey H. (2001a). Afterword. In: L. Granberg, I. Kovách, H. Tovey (eds.). Europe’s Green Ring (pp. 359–366). Aldershot: Ashgate Publishing.
Granberg L., Kovách I., Tovey H. (eds.). (2001b). Europe’s Green Ring. Aldershot: Ashgate Publishing.
Gyáni G. (2003). Paraszt: Mit jelent és mi jelentésének a határa? Századvég, 8(29), 71–76.
Halamska M. (2020). Continuity and Change: Rural Poland 1918–2018: Searching for Sources of the Present. Warszawa: Institute of Rural and Agricultural Development Polish Academy of Sciences, Scholar Publishing House Ltd.
Halamska, M. (2016). The evolution of family farms in Poland: Present time and the weight of the past. Eastern European Countryside, 22(1), 27–51.
Halamska M. (2011). The Polish countryside in the process of transformation 1989–2009. Polish Sociological Review, 173(1), 35–54.
Halamska M. (2004). A different end of the peasants? Polish Sociological Review, 147(3), 245–268.
Hamar A. (2016). Idénymunka a zöldség-gyümölcs ágazatban. In: K. Kovács (ed.). Földből élők: Polarizáció a magyar vidéken (pp. 93–111). Budapest: Argumentum Kiadó.
Hamar A. (2015). Külföldi idénymunkások a magyar agrárgazdaságban. Tér És Társadalom, 29(3), 33–48.
Harcsa I. (2003). Paraszttalanítás – egy fogalom születése. Századvég, 8(29), 77–85.
Harcsa I., Kovách I. (1996). Farmerek és mezőgazdasági vállalkozók. In: R. Andorka Rudolf, T. Kolosi, G. Vukovich (eds.). Társadalmi riport 1996 (pp. 104–134). Budapest: TÁRKI – Századvég.
Harcsa I., Kovách I., Szelényi I. (1998). The price of privatization: The post-communist transformational crisis of the Hungarian agrarian system. In: I. Szelényi (ed.). Privatising the Land: Rural Political Economy in Post-Socialist Societies (pp. 214–245). London: Routledge.
Horzsa G., Kovách I., Megyesi B. (2024). A városi és a vidéki társadalom. In: I. Kovách (ed.). Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás: A magyar társadalom a 2020-as évek elején. 2. kötet (pp. 103–138). Budapest: HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Hospes O., Hadiprayitno I. (eds.). (2010). Governing Food Security: Law, Politics, and the Right to Food. Wageningen: Wageningen Academic Publishers.
Jehlička P., Grivinš M., Visser O., Balázs B. (2020). Thinking food like an East European: A critical reflection on the framing of food systems. Journal of Rural Studies, 76, 286–295.
Jehlička P., Smith J. (2011). An unsustainable state: Contrasting food practices and state policies in the Czech Republic. Geoforum, 42(3), 362–372.
Juhász P. (2006). Emberek és intézmények. Két zsákutca az agráriumban. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Kelemen E., Kovách I. (2007). A magyar felnőtt lakosság agrárérintettsége. In: I. Kovách (ed.). Vidékiek és városiak. A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon (pp. 13–26). Paris: L’Harmattan – MTA PTI.
Koós B. (2016). Közfoglalkoztatás a mezőgazdaságban. Tér és Társadalom, 30(3), 40–62.
Kovách I. (2016). Földek és emberek. Földhasználók és földhasználati módok Magyarországon. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Kovách I. (2012). A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai. Budapest: Argumentum Kiadó. mek.niif.hu/12700/12727/12727.pdf (access: 9th December 2024).
Kovách I. (2003). A magyar társadalom paraszttalanítása – Európai összehasonlításban. Századvég, 28(2), 41–67.
Kovách I. (2001). De-peasantisation of the Hungarian rurality. In: L. Granberg, I. Kovách, H. Tovey (eds.). Europe’s Green Ring (pp. 66–88). Aldershot: Ashgate Publishing.
Kovách I. (1988). Termelők és vállalkozók. Budapest: MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete.
Kovách I., Kristóf L. (2023). Social structure and integration: Occupational classes and integration mechanisms between 2015 and 2021. Intersections. East European Journal of Society and Politics, 9(4), 53–79.
Kovách I., Megyesi G.B. (2024). Agrárérintettek a magyar társadalomban: A mezőgazdasághoz való kapcsolódás mintázatai. In: Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás (pp. 139–176). Budapest: HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Kovách I., Megyesi G.B. (2023). Motivations of subsistence farming in Hungary: Analysis of a multi-factored phenomenon. Rural Sociology, 88(2), 283–311.
Kovách I., Megyesi B.G., Bai A., Balogh P. (2022). Sustainability and agricultural regeneration in Hungarian agriculture. Sustainability, 14(2), 969.
Kovách I., Szabó A., Hajdu G., Kristóf L., Gerő M. (2024). Testing the Integration Model: The Hungarian Case [forthcoming].
Kovács K. (ed.). (2016). Földből élők: Polarizáció a magyar vidéken. Budapest: Argumentum Kiadó.
Kovács K. (2007). Structures of Agricultural Land Use in Central Europe. In: M. Heinonen, J. Nikula, I. Kopoteva, L. Granberg (eds.). Reflecting Transformation in Post-socialist Rural Areas (pp. 87–114). Cambridge: Cambridge Scholars Publishing.
Kovács K. (2005). Polarizálódás és falutípusok a vidéki Magyarországon. In: L. Bognár, A. Csizmady, P. Tamás, T. Tibori (eds.). Nemzetfelfogások – Falupolitikák (pp. 141–152). Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, MTA SZKI.
Kovács K., Váradi M.M. (eds.). (2013). Hátrányban vidéken. Budapest: Argumentum Kiadó.
Kovács K., Váradi M.M. (2005). Utóparaszti hagyományok egy mezővárosban. In: G. Scwarz, Z. Szarvas, M. Szilágyi (eds.). Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken: Az MTA Néprajzi Kutatóintézet Társadalom-néprajzi Osztálya által 2003. November 6–7-én szervezett konferencia előadásait tartalmazza (pp. 75–82). Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet, MTA Társadalomkutató Központ.
Kovács T. (2020). A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása (Második, javított kiadás). Paris: L’Harmattan.
Kovács T. (2012). Paraszttalanítás Magyarországon. In: Z. Bögre, A. Keszei, Ö. András, J. Kovács (eds.). Az identitások korlátai: Traumák, tabusítások, tapasztalattörténetek a II. világháború kezdetéről (pp. 133–142). Paris: L’Harmattan.
Kovai C. (2016). Önellátó föggőség. In: K. Kovács (ed.). Földből élők: polarizáció a magyar vidken (pp. 137–160). Budapest: Argumentum Kiadó.
Kovai C., Pulay G. (2024). A kliensi viszonyok mindennapi működése. In: Integráció, Egyenlőtlenség, Polgárosodás: A magyar társadalom a 2020-as évek elején 2. Kötet (pp. 223–272). Budapest: HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont.
KSH [Központi Statisztikai Hivatal] (2023). Agrárcenzusok – Agrárium 2023 gazdaságszerkezeti összeírás. https://www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2023 (access: 9th December 2024).
KSH (2016). Agrárcenzusok – agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás. http://www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2016 (access: 8th November 2024).
Laki L. (1997). A „háztájizás” tegnap és ma (A problémáról egy empirikus kutatás kapcsán). Szociológiai Szemle, (1), 39–62.
Majerová V. (2001). The changing role of agriculture in the Czech Countryside. In: L. Granberg, I. Kovách, H. Tovey (eds.). Europe’s Green Ring (pp. 89–106). Aldershot: Ashgate Publishing.
Mamonova N. (2017). Resistance or adaptation? Ukrainian peasants’ responses to large-scale land acquisitions. In: M. Edelman, R. Hall, S.M. Borras Jr., I. Scoones, B. White,
W. Wolford (eds.). Global Land Grabbing and Political Reactions ‘from Below’ (pp. 141–168). London: Routledge.
Márkus I. (1973). Az utóparasztság arcképéhez. Szociológia, 2(1), 56–67.
Megyesi B. (2016a). A Zalaszentgróti kistérség agrárszereplői: Nyertesek és vesztesek. In: K. Kovács (ed.). Földből élők: Polarizáció a magyar vidéken (pp. 268–291). Budapest: Argumentum Kiadó.
Megyesi B. (2016b). Landscape after accession: The effects of agricultural and rural policies on farming – results of case study conducted in Western-Hungary. Hétfa Working Paper, 18, 1–26.
Mincyte D. (2011). Subsistence and sustainability in post-industrial Europe: The politics of small-scale farming in europeanising Lithuania. Sociologia Ruralis, 51(2), 101–118.
Rose R., Tikhomirov Y. (1993). Who grows food in Russia and Eastern Europe? Post-Soviet Geography, 34(2), 111–126.
Smith J., Kostelecký T., Jehlička P. (2015). Quietly does it: Questioning assumptions about class, sustainability and consumption. Geoforum, 67, 223–232.
Sovová L., Veen E.J. (2020). Neither poor nor cool: Practising food self-provisioning in allotment gardens in the Netherlands and Czechia. Sustainability, 12(12), 5134.
Starosta P. (2010). Civic participation in rural Europe. Przegląd Socjologiczny, 59(2), 77–108.
Starosta P. (1998). Inhabitants’ feeling of social bonds with rural and small town communities in Bulgaria, Poland and Russia. In: L. Granberg, I. Kovách (eds.). Actors on Changing European Countryside (pp. 104–131). Budapest: Institute for Political Science of Hungarian Academy of Sciences.
Starosta P., Draganova M. (1999). Social identification with local communities and the globalization process in rural areas of Eastern Europe. In: C. Kasimis, A.G. Papadopoulos (eds.). Local Responses to Global Integration (pp. 133–152). London: Routledge.
Szelényi I. (1988). Socialist entrepreneurs: Embourgeoisement in rural Hungary. Madison: University of Wisconsin Press.
Szőke V., Kovács L. (2021). A mezőgazdaság 4.0 technológiáinak munkaerőpiaci hatásai. Gazdálkodás, 65(1), 64–85.
Szőke V., Kovács L. (2020). Mezőgazdaság 4.0 – relevancia, lehetőségek, kihívások. Gazdálkodás, 64(4), 289–304.
Valuch T. (2024). Honnan hova? Társadalmi változások Magyarországon a késő kádárizmustól az illiberalizmusig. Közép-kelet-európai összehasonlításban. Pécs: Kronosz Kiadó.
Valuch T. (2015). A jelenkori magyar társadalom. Budapest: Osiris.
Valuch T. (2003). A történeti parasztság változásai az 1960-as években. Századvég, 8(27), 3–29.
Váradi, M.M. (ed.) (2008). Kistelepülések lépéskényszerben. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Varga M. (2017). Cash rather than contract: The re-emergence of traditional agrifood chains in post-communist Europe. Journal of Rural Studies, 53, 58–67.
Varis E. (2001). Rural transitional problems and post-socialist peasantisation in the Russian forest periphery. In: L. Granberg, I. Kovách, H. Tovey (eds.). Europe’s Green Ring (pp. 148–166). Aldershot: Ashgate Publishing.
Vígvári A., Kovai C. (2020). Befejezetlen proletarizáció? A vidéki munkaerő-tartaléksereg Magyarországon a 2008-as válságot követően. Tér és Társadalom, 34(3), 68–89.
Virág T. (2010). Kirekesztve. Falusi gettók az ország peremén. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Visser O., Mamonova N., Spoor M., Nikulin A. (2015). ‘Quiet Food Sovereignty’ as Food Sovereignty without a Movement? Insights from Post-socialist Russia. Globalizations, 12(4), 513–528.
